Augusztus 20-án Szent István királyra emlékezünk

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (illetve még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.

Forrás: http://mult-kor.hu/20130820_augusztus_20_az_unnep_tortenete

 

 

A BAGOLY – a BÖLCSESSÉG szimbóluma

Forrás: http://www.doksi.hu

halálhoz kapcsolták; boszorkánymadárnak nevezték és varázserőt tulajdonítottak neki. A
bagoly kísértetállat; halottak szelleme is megjelenhet benne. Ugyanakkor napjainkig
megmaradt a tudással kapcsolatos értelmezése: az éjszakát átvirrasztva tanuló tudósok és
diákok madara. A középkori angol irodalomban a Bagoly és a csalogány c. tankölteményben a
régimódi, mereven vallásos életforma jelképe. A Medici-kápolna Éjszaka c. szobrán
(Michelangelo 1526-1531) a bagoly az éjszaka attribútuma.”
„Állatszimbólumként a görögöknél Athénének, a bölcsesség istennőjének a madara
(fülesbagoly). A keresztény középkorban a magány (a remeték ábrázolásain), az éjszakai
sötétség jelképe. A néphit szerint halálmadár (kuvik). A Physiologus értelmezésében az
éjszakai sötétséget Krisztus fogja világossággá változtatni kereszthalála áldozatával. A
Zsámboky-kódexben (ÖNB) egy fekete bagoly látható.”
A maratoni csata
Az egyik legelső olyan érme, melynek direkt csillagászati indítatását ismerjük az Athénban
vert klasszikus “bagoly tetradrachma”. Ezen a bagoly hátánál látható fogyó holdsarló az i. e.
490. szeptember 13-án lezajlott maratoni csatára utal, ahol a görög sereg a nagy túlerőben
lévő perzsa sereget a “fogyó Hold alatt” legyőzte. Az érme sikerét jelzi, hogy később mások is
átvették a “design”-t, és Egyiptomtól Perzsiáig mindenhol verték.

http://emf-kryon.blogspot.co.ke/2014/11/a-bagoly-bolcsesseg-szimboluma.html

Lássuk csak mit tud a BAGOLY  és a BÖLCSESSÉG szó?

Istár Baglyaival és Oroszlánjaival

BAGOLY

BAG-OLY
BAG – BAK,BEK, BÉK
OLY = LYÓ = JÓ

BAGOLY – BAK LYÓ – BÉKLYÓ

A BAGOLY tehát a BÉKLYÓBÓL, a karma körforgásából kiszabadult lélek szimbóluma!

BÖLCSESSÉG

BÖLCS
BÖLCSŐ
BÖLCSESSÉG
BÖLCS CSŐ ESS ÉG
BÖLCS CSŐ V* ESS ÉG
BÖLCS CSÖVESSÉG

*V: A V betű egy lefelé mutató nyíl hegye, egy irányt jelölő betű, ami hozzá toldható az ESS, ESIK szavakhoz, mivel az, ami (LE)ESIK, az FENTRŐL LEFELÉ esik LE, ahogy a V betű is egy FENTRŐL LEFELÉ mutató NYÍL hegye.

A BAGOLY, mint szimbólum a BÖLCSESSÉG vagyis a BÖLCS-CSÖVESSÉG szimbólumaként ismert. BÖLCS CSŐVEL rendelkezik az, aki az égiekkel kapcsolatban áll.

Ez a BÖLCS CSŐ a fejünk tetején található. A megnyílt tudattal rendelkező emberi lélek, a korona-csakrán át képes kilépni a testéből. Ezért is tették a baglyot az indiánok a totemoszlopaik tetejére, azon belül is, az emberi fej tetejére! 

BÖLCS-ESS-ÉG, azt is jelenti, az a jó, ha a BÖLCSESSÉG az ÉG-ből ES(S)-ik.
Bölcs tehát az, aki az égiekkel kapcsolatban áll, s az égiek tanításait követi. Ha belegondolunk ez volt a SÁMÁNOK és a TÁLTOSOK tudásának lényege!

Ismert tény, hogy ezek az emberek képesek voltak akkor elhagyni a testüket vagyis meghalni, amikor azt ők jónak látták. Nem betegség és nem is az öregkor vitte el őket.

Indián totem oszlop
Füles bagoly

A szem-FÜL-(L)ES éjjeli BAGLYOK hamar rájöhetnek, hogy a BAGOLY többet is jelent ennél!

A BAGOLY a már éjjel, vagyis A SÖTÉTSÉGBEN is TISZTÁN LÁTÓ, megvilágosodott ember jelképe. 

Az az ember ugyanis, aki a legnagyobb sötétségben is lát, TÖBBÉ NEM TUD ELTÉVEDNI!

Hogy miért ábrázolták Istárt 2 db oroszlánnal és 2 db bagollyal?
Pontosan azért, amiért 2 db OMEGA ZÁRAT tart a kezében!
Mert Ő az, aki ismeri a fenti és a lenti birodalmat is, és mind a kettőbe ismeri a befelé- és a kifelé vezető utat is!

Szebb Napot! © spiriteve 
Fotók: google

http://interno.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=4240&Itemid=34

Általában az alvilággal és a halállal társítják, de egyes helyeken úgy hiszik, a bagoly hozza a születendõ gyermek lelkét a túlvilágról.

.fractal_owl_in_flight_by_minimoo64-d4ai36uA görög Athéne baglya még a tudás és bölcsesség szimbóluma volt, a kereszténységnek köszönhetõen azonban egyértelmûen a rossz ómenné vált és a boszorkányok madaraként vált közismertté.

A római mitológia
Bagolyhuhogást hallani az elkerülhetetlen halál biztos jele a római szerint, Julius Caesar, Augustus, Commodus Aurelius és Agrippa halálát mind elõre jelezte ennek a madárnak a feltûnése. A korai római birodalom egyik hiedelmének megfelelõen egy halott bagoly kiszegezése a ház ajtajára elûzi a gonoszt. Egy másik római elképzelés szerint a boszorkányok bagollyá változva szívják ki a csecsemõk vérét.

A római hadsereget is egy bagoly feltûnése figyelmeztette a közelgõ szerencsétlenségre, mielõtt vereséget szenvedett a Tigris és Eufrátesz közötti síkságon. Egy második századi jósnõ, Artemidorus szerint bagollyal álmodni az jelenti, hogy egy utas hajótörést szenved vagy kirabolják.

A római mitológiában Proserpine-t (Persephoné) az alvilág istene, Plutó (Hádész) akarata ellenére az alvilágba viszi, de mindaddig megengedi, hogy idõnként visszatérjen anyához, Ceres-hez (Demétér), a mezõgazdaság istennõjéhez, azzal feltétellel, hogy nem eszik semmit, amíg az alvilágban tartózkodik. Ascalpus azonban meglátta, amint ott megevett egy gránátalmát, és mivel el is árulta ezt, tettéért bagollyá változtatták. (Zárójelben a görög mitológia megfelelõ isteneinek nevei találhatók.)

A folklór
A néphiedelem általában a sötétséget a halállal társítja és így a bagoly, éjszakai madár révén nagyon rossz hírnévnek örvendhet. Az irodalomban is, különösen a tizennyolcadik és tizenkilencedik századi költészetben, nagyon gyakran a “végzet madaraként” szerepel. A néphit szerint, ha egy bagoly kiállt miközben elrepül egy beteg ablaka elõtt, az annak közelgõ halálát jelzi.

Emellett a baglyot idõjóslásra is használták pl. Angliában, egy rikoltó bagoly hûvös, hideg idõt, vagy vihar közeledtét jelezte. Ha rossz idõben hallatta a hangját, akkor az az idõ jobbra fordulását jelentette. Egy másik ugyancsak angol hiedelem szerint, ha egy olyan fa körül járunk körbe, amelyen egy bagoly ül, az addig forgatja a fejét, követve minket a tekintetével, amíg kitöri a saját nyakát.

A régi angol népi gyógymódok egyike, hogy az alkoholizmust bagolytojással kezelték. A gyermekeknek nyers bagolytojást kellet adni ahhoz, hogy az egész életében megvédje õt a részegségtõl. Emellett a fõtt bagolytojásnak látásjavító hatást tulajdonítottak.

Egy tizenkettedik századi prédikátor, Odo of Cheriton szerint a bagoly azért lett éjszakai madár, mert ellopta azt a rózsát, amely a szépség jutalma lett volna és ezért a többi madár megbüntette és éjszakai életmódra ítélte.

Mi még a bogoly?
Az amerikai indián kultúrákban: A különbözõ amerikai indián törzseknél nagyon sokféle hiedelem alakult ki a bagoly körül. Az apacsoknál például bagollyal álmodni a közelgõ halál biztos jele. A csiroki sámánok a bagolytojást betegséget és rontást hozó eszköznek tartották. A navajó indiának legendája szerint, a teremtõ Nayenezgani azt mondta a bagolynak miután megteremtette: “az elkövetkezõkben az emberek a te hangodra figyelnek majd, hogy megtudják, mit rejt a jövõjük”. A zuni törzsbeli anyák bagolytollat tesznek a csecsemõik mellé, hogy nyugodt legyen az álmuk.
Afganisztán: a bagoly kovakövet és vasat ad az embernek, hogy tüzet csiholhasson, cserébe pedig tollakat kap tõle
Közép-Afrika: a bagoly a bantu varázsló bizalmasa
Kelet-Afrika: a bagoly rontást hoz a gyerekekre
Nyugat-Afrikában: a bagoly a boszorkányok és a varázslók hírvivõje, a bagoly sírása rossz ómen
Algéria: ha egy alvó nõ kezébe teszed egy bagoly jobb szemét, az mindent elmond neked, amit tudni akarsz
Arábia: egy õsi értekezés szerint a nõstény bagoly feltehetõen két tojást tojik, amibõl az egyik hajhullást okozhat, a másik pedig megállíthatja azt
Arktikus térség: egy kislányt hosszú csõrû madárrá varázsoltak, de ettõl annyira megrémült, hogy nekirepült egy falnak, és belapította arcát és csõrét: így keletkezett a bagoly
Ausztrália: a denevérek a férfiak, a baglyok a nõk lelkei — ennek megfelelõen a baglyok szent állatok
Aztékok: egyik gonosz istenük egy baglyot hordott a fején
Babilon: a bagoly-amulettek megvédik a nõket szülés alatt
Borneó: a Legfelsõ Létezõ bagollyá változtatta feleségét, miután az titkokat árult el a halandóknak
Karthágó: a város elfoglalása elõtt Agathocles hadserege fölött baglyok jelentek meg és rászálltak pajzsaikra és sisakjaikra, elõre jelezve a gyõzelmet
Kelta: a bagoly az alvilág jelképe
Kína: a bagoly a villámlással (mivel megtöri az éjszaka sötétjét) és a dobolással (mivel megtöri a csendet) társítják. Ha a bagoly képmását helyezzük a lakás minden sarkába, megvéd a villámlástól. A bagoly Yang típusú szimbólum.
Franciaország: ha egy terhes nõ bagolyhuhogást hall, az azt jelzi, hogy kislánya születik majd
Inkák: tisztelték a baglyot szép fejéért és tojásáért
Írország: ha egy bagoly berepül egy házba, azonnal meg kell ölni, ha elrepülne, elviszi a ház lakóinak szerencséjét
Izrael: a bagoly a vakság és az elhagyatottság jelképe
Litvánia: amikor a keresztény katonák beléptek a helyi pogány istenség templomába, az bagoly képében távozott onnan
Mexikó: a bagoly kelti az északi hideg szelet, a déli meleg szelet a pillangó, a bagoly az élõk és holtak világa között repül
Mongólia: a baglyok éjszaka berepülnek a házakba és letépik az emberek körmeit
Románia: a vezeklõ bûnös lelke Hóbagoly képében száll a mennyországba
Erdély: a farmerek úgy ijesztik el a baglyokat a földjeikrõl, hogy meztelenül járnak rajta
Oroszország: a vadászok bagolykörmöt visznek magukkal, mert ha meghalnak, ennek segítségével felmászhatnak a mennyországba
Szibéria: a bagoly egy segélynyújtó szellem
Spanyolország: a legenda szerint a bagoly a legszebben énekelõ madár volt, amíg meg nem látta a keresztre feszített Jézust, azóta azonban csak azt kiálltja, hogy ‘cruz, cruz’ (kereszt, kereszt)
Amerika: ha bagolysírást hallasz, kiálts vissza és fordítsd ki a ruhádat
Wales: ha egy bagoly hangja hallatszik a házak között, akkor egy hajadon elvesztette a szüzességét. Ha egy terhes nõ bagoly huhogását hallja éjszaka, mikor egyedül van, akkor áldott lesz a gyermeke

-Transindex-

Meghalt Tiba János építész

“Hiszem, hogy épületeinket a design és az innováció által teljesítjük ki:
a környezetükből fakadó inspiráción új nyelvet kreálunk,
hozzáadott értékként új kontextust teremtünk a használók számára.
A mai építészet gazdaságosságon, használati és fenntarthatósági értékeken
alapuló megváltozott kihívásainak való megfelelés
természetes része a mindennapi munkánknak.”
Tiba János

Hiába a törvényi szigorítás, egyre több a hiányzás

iskola.jpgHiába a fenyegetés, hogyha hiányzik a gyerek az iskolából, megvonják a családi pótlékot, egyre több diák mulaszt ötven óránál többet. A nagyobbaknál is csak azért javulnak a statisztikák, mert 16 év felett már nem kell iskolába járni. Sok családban tanulás helyett dolgozni viszik a gyerekeket, az iskolák pedig inkább kitennék a problémás diákokat.

A kormány 2010-ben foglalta törvénybe, hogy ha egy tanköteles gyereknek ötvennél több igazolatlan órája van, meg kell vonni a szülőktől a családi pótlékot, a gyereket pedig automatikusan védelembe kell venni. Azt remélték, hogy ezzel majd sikerül megregulázni az iskolakerülő diákokat és szüleiket.

Az intézkedés első pillantásra eredményesnek tűnik, hiszen 2011 óta évi 29 ezerről 13 ezer alá esett azoknak a diákoknak a száma, akikkel szemben alkalmazni kellett a szankciót. Azonban a Magyar Nemzet nemrég iskolatípusokra lebontva is kikérte az adatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), amiből kiderült, hogy az általános iskolásoknál közel sem ilyen jó a helyzet.

A 2012/2013-as tanévben 5165, a 2013/2014-esben 5659, a 2014/2015-ösben pedig már 5920 általános iskolás gyerek volt érintett, főleg hatodikosok és hetedikesek. A középiskolákban valóban csökkent a mulasztók száma, de az Abcúgnak nyilatkozó szakértők szerint ez azért van, mert amióta 16 éves korra szállították le a tankötelezettséget, a problémás gyerekek egyszerűen kihullanak az iskolából.

Pedig a kormány 2012-ben még szigorított is a szabályokon. Addig a felfüggesztés ideje alatt külön számlán gyűjtötték a pénzt, amihez hozzáférhettek a szülők, ha a gyerek visszatért az iskolapadba. Azóta viszont a kieső összeg utólag sem jár. Ráadásul 30 igazolatlan óra után szabálysértési bírságot is kiszabnak, a szülőt pedig három hónapra kizárják a közmunkából, amivel az aktív korúak ellátására való jogosultságát is elveszíti.

Az intézkedés idén január óta az óvodásokra is vonatkozik: tizenegy igazolatlan nap már szabálysértésnek számít, húsz nap után pedig megvonják a családi pótlékot. A Magyar Nemzet szerint hónapról hónapra egyre több esetben kezdeményezik a támogatás megvonását óvodai mulasztás miatt. Januárban még csak 30 ilyen eset volt, májusban pedig már 113.

A büntetés főleg Borsod, Szabolcs és Hajdú-Bihar megyei, amúgy is szegénységben élő családokat érint, akiknél a támogatás megvonása jelentős kiesésnek számít. De ha ez tényleg így van, miért nincs a szankciónak visszatartó ereje?

Én is közmunkás vagyok, te is az leszel

“Nálunk két okból szokott kigyűlni az ötven igazolatlan óra. Egyrészt azért, mert a gyerek rossz társaságba keveredik, esetleg kábítószerezni kezd, ami bármilyen helyzetű családnál előfordulhat. Másrészt pedig a család rossz szociális helyzete miatt. Utóbbiból van a legtöbb” – írta le a helyzetet az Abcúgnak egy pécsi iskolai szociális munkás, aki kérte, hogy ne említsük a nevét.

“A 13-14 éves gyerekeket gyakran elviszik a szülők napszámba dolgozni, diót, makkot, gesztenyét szedni. Ilyenkor próbáljuk rávenni a szülőket, hogy mérlegeljék: amit megkeresnek a napszámmal, azt elbukják a családi pótlékkal. Van, amikor figyelembe veszik a tanácsot, és a 49. után egyetlen órát sem mulaszt a gyerek, de sokszor ez is hatástalan” – mondta. Egy Szabolcs megyei gyermekjóléti szolgálat vezetője szerint sok kamasz azért marad otthon, hogy vigyázzon a kisebb testvéreire, amíg a szülők közmunkán vannak vagy napszámban dolgoznak. Márpedig ha szükség van rá a családfenntartásban, az fontosabb a tanulásnál. Van, amikor egy gyerek annyira hozzászokik az otthoni napirendjéhez, hogy képtelenség visszaszoktatni az iskolába.

“Főleg ősszel van gond, nemcsak a dió- és a gesztenyeszezon miatt, hanem azért is, mert a beiskolázás megterhelő a családoknak, főleg ahol nincs munkából származó jövedelem. Hiába van ingyen a tankönyv, a tornaruhát, cipőt, füzetet, ceruzát és a többit nehéz beszerezni” – mondta a pécsi szociális munkás. “Nehéz őket visszahozni a nyári szünetről”.

A szabály szerint az első igazolatlan hiányzásnál az iskola köteles értesíteni a szülőt, a tizedéknél és a harmincadiknál pedig a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot is. A családgondozónak ilyenkor pontosan fel kell térképeznie a család működését, a szokásokat, és ki kell derítenie, miért nem jár iskolába a gyerek.

Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatok Országos Egyesületének elnöke szerint sokszor az derül ki, hogy a szegénységben élő családoknál nincs értéke a tanulásnak, a szülő sem tudja motiválni a gyereket. “Én is közmunkás vagyok, te is az leszel” – jellemezte az általános hozzáállást.

Az iskola inkább kipasszolja a gyereket

Takács szerint az emberek hajlamosak csak a szülők nyakába varrni a felelősséget, pedig az iskola is legalább ugyanannyira hibás, ráadásul sokszor inkább azon dolgozik, hogy megszabaduljon a problémás diákoktól. Takács mellett a már idézett Szabolcs megyei gyerekjólétis vezető is megerősítette, hogy a tanárok gyakran arra kérik a szülőket, vegyék a gyereküket magántanulói státuszba, így a családi pótlék is megmarad, és az iskolának sem kell tovább bajlódnia vele. Csakhogy így éppen a gyerek jár rosszul, akinek ezzel kőbe vésik a lemaradását.

“Óriási csatáink vannak az igazgatókkal. A tanárok szempontjából mindig a szülő és a gyerek a hibás, sosem halljuk, hogy az osztályfőnök is tehetett volna valamit, nem partnerek ebben, inkább kipasszolják a problémát” – mondta a szintén neve elhallgatását kérő Szabolcs megyei vezető.

Takács is úgy látja, hogy a tanárok negatívan állnak a problémás gyerekekhez. “Előfordul, hogy arra kérem az osztályfőnököt, emelje ki legalább a gyereknek egy jó tulajdonságát, de egyet sem tud mondani. Pedig tudjuk, hogy ezekre kellene építeni, fejleszteni, de a pedagógusoknak fogalmuk sincs, hogyan kell átformálni egy ilyen gyereket, mert senki sem tanította meg nekik”. Szerinte a büntetés helyett az lenne a megoldás, ha feltárnák, miben tehetséges a gyerek, és abban szerezne sikerélményt. Ehelyett a tanárok gyakran elintézik annyival, hogy “olyan leszel, mint az apád”, ami nem meglepő, hiszen gyakran ők maguk is kiégettek, és nincs is körülöttük megfelelő segédszemélyzet.

“A szegénykultúrában felnövő gyerekek hiperérzékenyek, elég egy rossz pillantás vagy mondat, azonnal agresszívvá válnak. Ezért igyekszünk bevonni őket különböző csoportokba, akár sportkörökbe, kézműves foglalkozásokba, bármibe, ahol dicséretet kaphatnak. Próbáljuk elhitetni velük, hogy van értelme tanulni” – mondta Takács. Az egyik Szabolcs megyei gyermekjóléti szolgálatnál a korrepetálás és a pszichológusi segítség mellett olyan meghívott vendégekkel is próbálnak hatni, akik szegény sorból származnak ugyan, mégis érettségit vagy diplomát szereztek. “Akad, amikor beválik, de nagyon ritkán” – mondta a szolgálat vezetője.

Ráadásul az iskolák olykor nem is értesítik időben a gyermekjóléti központot. “Volt már, hogy az iskolában dolgozó gyermekvédelmi felelős nem látta át az elektronikus naplót, és nem tűnt fel neki, milyen sok a mulasztás. Előfordul az is, hogy az osztályfőnök egyszerűen nem tudja, hogy kötelessége jelezni”.

Sokszor tehát a szülők és az iskola is támogatják a mulasztásokat, előbbi akár kényszerből, akár érdektelenségből, utóbbi pedig azért, hogy megszabaduljon a problémától. Takács szerint ehhez hozzájön az is, hogy a szegénységben élő családoknak sokkal rosszabb az érdekérvényesítő-képességük, mint a jobb módúaknak. “Lehet, hogy mások elintézik az orvosi igazolást a síelés idejére is, ezek a családok viszont akkor sem mindig mennek orvoshoz, ha tényleg szükséges lenne” – mondta. Igaz, Szabolcs megyében úgy látják, éppen az orvosokat kell meggyőzni arról, hogy ne adjanak igazolást minden apróságért.

Fordítva kellene gondolkodni

“Nem értem, miért gondoljuk, hogy ha megbüntetjük azokat, akik amúgy is rosszabb helyzetben vannak, az használ” – mondta Fejes József Balázs, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének munkatársa, aki a szegedi Motiváció Műhely vezetőjeként tanodai foglalkozásokat is szervez hátrányos helyzetűeknek. “Hiába a fenyegetés, a szegénységben élőkre épp az a jellemző, hogy a mindennapi túlélésre koncentrálnak, nem terveznek napokra, hetekre előre, nincs is rá energiájuk. Ezért nem működnek ezek az intézkedések”.

“Sokan azt mondják, elég jól elbeszélgetni a lógós gyerekkel, de alapvetően ez az egész az iskolarendszer problémáinak kicsúcsosodása. A lemorzsolódók többsége azok közül kerül ki, akik a legrosszabbul olvasnak. Nekik az iskola mindennap egy értelmetlen, demotiváló küzdelem. Az iskolarendszer nem tanította meg őket olvasni, ők pedig érthetően egy idő után nem akarnak járni. Ezt nem kellene a családok nyakába varrni” – mondta.

Fejes szerint fordított logikával kellene gondolkozni. “Dél-Amerikában és Mexikóban például plusz támogatáshoz juthatnak a hátrányos helyzetűek azáltal, ha a gyerek jár iskolába és rendesen tanul. Ráadásul ezt összekötik szűrővizsgálatokkal is, amelyekre ha elmegy a gyerek, az hosszú távon szintén megéri az államnak, mert kisebb eséllyel lesz beteg”.

Mindez nem jelenti azt, hogy a büntetésnek egyáltalán nincs visszatartó ereje. Vannak, akik szándékosan a 49. mulasztott óránál állnak meg, és bizonyára vannak, akik a szankciótól félve küldik iskolába a gyereküket. Más kérdés, hogy valóban hatékony-e az az iskolában eltöltött idő, amikor a kényszer miatt a gyerek és a tanár csak még jobban utálják egymást.

Takács Imre szerint az ilyen szankciónak csak nagyon egyedi esetekben lenne értelme, amikor a szülők és a tanárok is együttműködőek, a család minden segítséget megkap, valamiért mégsem sikerül célba érni. “Az a baj, hogy a mostani szabályozás nem vizsgálja, milyen okból marad ki a gyerek az iskolából, mindenkire ugyanaz vonatkozik”.

A már idézett pécsi iskolai szociális munkás szerint, ha meg is maradna a mostani szabályozás, valamivel mindenképp ki kellene egészíteni. “Intenzív családgondozásra és több anyagi segítségre lenne szükség. Mióta sok segélyt megvontak, és szigorították a feltételeket, sokkal nehezebb a családoknak”.

Szurovecz Illés

http://www.tabunyitogato.hu/cikkek/iskola/hiaba-a-torvenyi-szigoritas–egyre-tobb-a-hianyzas.html