Durva titkokat hoz napvilágra a globális felmelegedés

http://24.hu/tudomany/2016/08/05/durva-titkokat-hoz-napvilagra-a-globalis-felmelegedes/

1951-ben az Egyesült Államok kormánya együttműködési megállapodást kötött a dán kormánnyal, hogy amerikai katonai bázisok és kísérleti védelmi telepek létesülnek Grönland különböző területein. Ezeket a fokozódó hidegháború árnyékában a “kommunista támadások elleni védekezés” szellemében, leginkább a Szovjetunió felől érkező fenyegetettséggel magyarázták.

Ilyen telep volt például Camp Century, amelyet az óriási sziget tengerpartjától 200 kilométerre hoztak létre, a jégvilág kellős közepén. A 200 fős katonai személyzetet ellátó bázison a sarkvidéki építkezések módszereivel kísérleteztek, hogy ezzel a további telepek létrehozását könnyítsék meg, de ugyanitt eközben már titkos nukleáris kísérletek is zajlottak.

1967-ben azonban más bázisokkal együtt Camp Centuryt is felszámolták, ám a nukleáris reaktor magjai azóta is ott vannak, a jég alatt, elfeledve és eltemetve. Legalábbis így gondolták akkoriban, de nem számoltak azzal, hogy a jégsír nem lesz mindig ugyanolyan mély. Egy nemrég megjelent tanulmány ugyanis rávilágított, hogy mivel Grönlandon kifejezetten hevesen figyelhető meg a globális felmelegedés hatása, nem szabad megfeledkezni az egykor itt hagyott nukleáris és mérgező hulladékokról. A jelenlegi adatokat felhasználó szimuláció szerint a kérdéses grönlandi területek legkésőbb 75 év múlva teljesen felolvadnak, és eltűnik a jelenleg nagyjából 30 méteres átlagos jég- és hótakaró, amely eltakarja az ott hagyott furcsaságokat. Egyesek szerint ráadásul az olvadás folyamatosan gyorsul, ezért akár a 75 évnél jóval hamarabb is baj lehet a dologból.

A visszakeresett leltár szerint az érintett területeken több mint 200 ezer liter, részben használt gázolaj és 240 ezer liternyi használt víz található – ennek egy része radioaktív hűtővíz. Emellett olyan műanyagok és egyéb reagensek is felszabadulhatnak a terület szabaddá kerülésekor, amelyek jelentős légszennyezési krízist okozhatnának.

Az elfeledett bázisok megtisztítása egyrészt politikai szinten lesz nehéz, hiszen az egykori együttműködések már rég okafogyottá váltak, és nehézkes egyeztetések kellenek ahhoz, hogy a múlt árnyait újra megbolygassák. Emellett pedig most még pont az nehezíti a “pucolást”, ami megvédi a környezetet a veszélyes szeméttől: a mostoha időjárás és a 30 méteres hó és jég. Ennek ellenére a tanulmányt írók szerint minél előbb terveket kell gyártani a megoldásra, ugyanis a bázisok újra felbukkanása nem csak helyi szintű környezeti katasztrófákat okozhat majd.

Advertisements

Új sorozat a NatGeo tévén Stephen Hawkinggal

http://www.ng.hu/Channel/2016/05/31/Uj-sorozat-a-NatGeo-teven-Stephen-Hawkinggal

Képes lehet egy átlagember zseniként gondolkodni? Kiderül a NatGeo új tudományos műsorából.

Megfelelő segítséggel vajon mi is válaszolhatunk olyan nehéz, megoldhatatlannak tűnő kérdésekre, mint annak idején a történelem leghíresebb tudósai és filozófusai? Stephen Hawking szerint igen, és ezt önjelölt zsenik közreműködésével be is bizonyítja a NatGeo új tudományos műsorában.

„Mi vagyok én?” „Miért vagyok itt?” „Egyedül vagyunk az univerzumban?” – ezeket a kérdéseket boncolgatva a történelem nagy tudósai és gondolkodói csodálatos eredményeket értek el az elmúlt évszázadokban. Eddig azt hittük, hogy ezeket az embereket és teóriáikat csak távolról csodálhatjuk, ám a National Geographic új sorozatában Stephen Hawking meghökkentő elmélettel áll elő: szerinte bárki, akár az „utca embere” is képes lehet megérteni azokat a komplex, zseniális gondolatmeneteket, amelyek az emberiség legnagyobb áttöréseihez vezettek.

A Géniusz – Stephen Hawkinggal című sorozatban Hawking többek közt az asztrofizika, a molekuláris biológia és a kvantummechanika rejtett összefüggéseire vezeti rá önkénteseit és velük együtt a nézőket. Minden epizódban három játékossal ismerkedünk meg, akiknek előképzettség nélkül, a saját józan eszükre hagyatkozva kell átlátniuk és megérteniük, hogy az emberiség legnagyobb elméi miként fejtettek meg egy-egy – addig megoldhatatlannak tűnő – tudományos rejtélyt.

„A műsorral egy régi vágyamat próbálom megvalósítani: közelebb vinni a tudományt az emberekhez. A tudomány tulajdonképpen nem más, mint egymással összefüggő, egymásba fonódó történetek sokasága, melyek hozzásegítenek minket az univerzum megértéséhez. A műsorban arra vagyok kíváncsi, hogy egy átlagember képes-e úgy gondolkodni, mint a történelem legnagyobb elméi. Mivel optimista alkat vagyok, abban reménykedem, hogy a válasz: igen” – nyilatkozta Hawking.